Visegrád
Visegrád (,, szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban. Esztergomtól 25 km-re, Budapesttől 35 km-re helyezkedik el a Duna partján, Nagymarossal szembeni oldalon. Magyarország egyik legkisebb városa, népszerű kirándulóhely, kikötőváros. Vára, mely egy alsó várból és egy citadellából áll, kiemelkedő jelentőségű: a középkorban a magyar királyok egyik legfontosabb rezidenciája állt itt, később pedig a Visegrádi Csoport (V4) 1991-es találkozó helyeként ismert.
1323-tól, egészen 1408-ig ez volt a középkori Magyar Királyság fővárosa. A visegrádi királytalálkozó 700.-ik alkalmából, teljes felújításra kerül sor a fellegvárnál, a királyi palotánál, a Salamon-toronynál és a völgyzáró falnál.
A Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől északra, légvonalban körülbelül 30 kilométerre található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában, Nagymarossal átellenben. Határában, a kisváros központjától keletre ágazik ki a folyó főágából a Szentendrei-Duna. A település fölött emelkedő Várhegy 328 méter magas. A Budapest-Visegrád távolság közúton (a 11-es főúton) 42 kilométer. A 11-esen kívül megközelíthető a település a Szentendre északi részén kiinduló és a Visegrádi-hegység magaslatai között végigkanyargó 1116-os úton is. A területén három útszakasz számozódik még országos közútként: a Fellegvárba vezető 11 116-os, a nagymarosi kompátkelőt kiszolgáló 11 321-es és a kisoroszi révhez vezető 11 318-as út.
1323-tól, egészen 1408-ig ez volt a középkori Magyar Királyság fővárosa. A visegrádi királytalálkozó 700.-ik alkalmából, teljes felújításra kerül sor a fellegvárnál, a királyi palotánál, a Salamon-toronynál és a völgyzáró falnál.
A Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől északra, légvonalban körülbelül 30 kilométerre található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában, Nagymarossal átellenben. Határában, a kisváros központjától keletre ágazik ki a folyó főágából a Szentendrei-Duna. A település fölött emelkedő Várhegy 328 méter magas. A Budapest-Visegrád távolság közúton (a 11-es főúton) 42 kilométer. A 11-esen kívül megközelíthető a település a Szentendre északi részén kiinduló és a Visegrádi-hegység magaslatai között végigkanyargó 1116-os úton is. A területén három útszakasz számozódik még országos közútként: a Fellegvárba vezető 11 116-os, a nagymarosi kompátkelőt kiszolgáló 11 321-es és a kisoroszi révhez vezető 11 318-as út.
Térkép - Visegrád
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |